2024 évből sem hiányzott a számtalan adószabály módosítás, amely akár legkisebb is, de nagy hatással tud lenni a cégek életére.

A legfontosabb változások:

- szigorodtak például az adószámtörlések: “Ha az áfa bevalláshoz kapcsolódó összesítő nyilatkozat vagy a havi adó- és járulékbevallások benyújtását (az adóhivatal felszólításának ellenére), a bevallás esedékességétől számított 180 napon belül az érintett vállalkozás elmulasztja, akkor törölhetik az adószámát. Ez komoly szigorításnak számít, hiszen korábban 365 nap volt erre. A NAV felszólítására érdemes azonnal reagálni, lehetőleg egy adószakértő bevonásával”

- végelszámolás alatt lévő cégek esetében viszont némi könnyítés lépett életbe, ugyanis az ellenőrzési megállapításokra ők nem tehettek korábban észrevételt, erre viszont az idei évtől nyolc napon belül módjuk van.

- Újként vezették be az egyéni vállalkozóknál, hogy ha szünetelni kezdenek, akkor az általuk kiszámlázott, de még ki nem fizetett tételek is bevételnek minősülnek a szüneteltetést megelőző nappal. Az átalányadózóknál mindenképpen érdemes ezt jól időzíteni, mert míg a hónap közepén szüneteltett vállalkozások után korábban még időarányosan kellett járulékokat fizetni, most már a teljes hónapra kötelező.

- átalányadózáshoz kapcsolódik az is, hogy 90%-os költséghányad csak akkor választható, ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt. De a kiskereskedelmi értékesítés végfelhasználónak kell, hogy történjen, akik ugye magánszemélyek. Alkalomszerűen egy-egy vállalkozásnak is történhet értékesítés, de semmiképpen sem nagy mennyiségben!

- a kockázatos adózói minősítést is könnyebb kiérdemelni. Korábban évi két üzletbezárással kapta meg valaki ezt a minősítést, de idéntől már egy üzletbezárás is ilyen jogkövetkezménnyel jár. De a teljesség igénye nélkül már akkor is kockázatos adózóvá válhatunk, ha a számlaadási kötelezettséget súlyosan megszegjük.

Úgy vélem most a fenti szigorítási szabályokból elég is ennyi.. s talàn az összeset le se tudnám ide írni a Telegram is kevés lenne😔😔

Ballet Crypto Cold Storage

Biztonság, Egyszerűség és Innováció

Ballet Crypto bemutatása, újrafogalmazva

Szeretném felhívni a figyelmet egy 2025 év elején történő digitális ügyfél azonosítás (KAÜ) módosításra‼️

2025.01.16-tól kivezetésre kerül a „sima” ügyfélkapus (és még másik 3) belépési lehetőség a kormányzati portálokon. Mit is jelent ez a gyakorlatban?
Először is melyik azonosítási mód NEM lesz használható 2025.01.16-tól:
• „sima” ügyfélkapu
• elektronikus személyi igazolvány
• telefonos azonosítás
• arcképes azonosítás
Ami lesz helyette:
1 DÁP mobilalkalmazás = Digitális Állampolgárság Program, ami még csak most indult szeptemberben…
2 Ügyfélkapu+, ami 2 faktoros azonosítással működik: a felhasználónév + jelszó mellé meg kell még adni egy authenticator alkalmazással előállított max 30 másodpercig élő kódot is.

Az ügyfélkapu+ belépés és egyéb tudnivalót egy könyvelőként dolgozó nagyon kimerítően összeállította, ami mindenkinek iránymutatást és magyarázatot képes adni. Itt olvasható:
https://listamester.hu/lmui/faces/mails/Link.jsp?m=qcj2pok3d2jmc2qamf&l=dyc1939upf0fyalf&st=campaign

Összességében fel kell készülni a vállalkozásoknak az átváltásra‼️

Újabb folyószámlákat érintő adóteher jön októbertől‼️

Előzőekben részletesen ismertettem többek között a banki tranzakciós és devizaváltással összefüggő exraadóemeléseket. Az augusztustól megemelt illetékek tekintetében a lakossági számlák díjemelését tiltotta, míg a vállalkozások rendre kapják a számlavezetési díj megemeléséről a banki értesítéseket.

Felevenítve mi is változott főként:
- Az átutalások, értékpapír műveletek után az illeték mértéke 0,3%-ról 0,45 százalékra emelkedett.
- A készpénzfelvétel után fizetendő adót pedig 0,6%-ról 0,9%-ra emelték.
- változtak az értékhatárok.
-szocho mértéke.

Október 1-jei hatállyal kiegészítő tranzakciós illeték szabályok lépnek életbe, amelyek a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre, a pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltás-közvetítési tevékenységeket Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre, a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult befektetési vállalkozásra és hitelintézetre, a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre vonatkoznak.

Tehát ez most a fizikai valutaváltásra vonatkozik, ahol a 0,3-ról 0,45 százalékra emelkedik a tranzakciós illeték. Ez azt jelenti, hogy például egy pénzváltás során ügyletenként minden átváltási tranzakció után arányosan be kell fizetni a szolgáltatónak 0,45 százalékos illetéket az államkasszába.

Miért veszélyes ez a lépés? Nem a nyaralás drágulása, hanem a gazdaság szíve sérül a vállalkozások egyre ellehetetlenül, pénzügyi tarthatatlansága mélyül, hiszen a háromszorosára növekvő adóteher az összes hazai vállalat devizatranzakcióira is vonatkozik.

S ki tudja hol lesz a vége… még “csak” szeptember van s már idén 12 plusz adóteher került bevezetésre.. mi várható az elkövetkezendő évben..🤷🏼‍♀️ Meddig mehet ez így? ….

Szeretném felhívni a figyelmet egy augusztus 01. napján hatályba lépett eljárási szabályozásra, amely az online csalások megszaporodását kívánja visszaszorítani.A cégek elleni online csalást elkövető bűnözők alapvető célja, hogy a cég kárára valamilyen haszonhoz – pénzhez, vagyontárgyakhoz, vagy például adatokhoz – jussanak.A legelterjedtebb elkövetési módok egyike, hogy a csalók hamis vezetői utasítást adnak e-mailen vagy telefonon keresztül a cég kifizetési jogkörrel rendelkező munkavállalójának arra, hogy sürgősen intézzen el egy bizalmas jellegű átutalást.Azért, hogy a kicsalt pénz valós címzettjére ne derüljön fény, az átutalás általában – a pénzmosás elkövetésénél is ismert formában – egy fantomcég pénzmosásra használt számlájára, az ún. “öszvérbankszámlájára” (angolul mule account) érkezik, **ahonnan egy pénzmosási rendszeren keresztül, több nemzetközi öszvérbankszámlát magában foglaló átutalással tisztára mossák azt.

1. augusztus 01. naptól bevezetett új eljárásban a cég vagy a nyomozó hatóság értesítését követően a bankok együttműködve felkutatják, majd blokkolják az online csaláshoz kötődő pénzügyi átutalásokat még azelőtt, hogy azt a bűnözők a pénzügyi szektoron kívülre juttathatnák.** Azaz, miután a cég bankja értesül arról, hogy a cég bankszámlájáról csalás következtében utaltak el pénzösszegeket, köteles a gyanús tranzakcióban érintett, azaz a kedvezményezett bankszámlát vezető bankot tájékoztatni a csalásról. Ha az összeg innen is további tranzakcióra került sor, a kedvezményezett bank szintén tovább tájékoztatja a következő kedvezményezett bankot, és így tovább.

…és egy lépés vissza: mit tehetnek a cégek az online csalások megelőzése érdekében?
A már kicsalt pénz visszaszerzésére még a hatékony banki és hatósági fellépések esetén sincs garancia. Ezért, itt is irányadó az, amit a betegségeknél is hallunk: jobb azokat megelőzni. Mi ennek az eszköze?
- A munkavállalókat ajánlott felkészíteni arra, hogy legyenek gyanakvóak minden olyan esetben, amikor sürgős banki tranzakcióra vonatkozó utasítást kapnak.
- valóság ellenőrzése: többek között a hívószám visszahívásával vagy az e-mail cím áttanulmányozásával kerülhet sor.
- építsünk be a folyamatba egy plusz jóváhagyó személyt.
- “ négy szem elv” alkalmazása, azaz az, hogy a cég bankszámláinak kezelésére és pénzforgalmi utasítások adására legalább két személy együttesen legyen jogosult.
- banki műveletek összegkorlátozása
Nem utolsó sorban, de talán az egyik legfontosabb teendő: *munkavállalók kiberbiztonsági tudatossági képzéseken vegyenek részt!

Remélem segítettem…Legyen biztonságban a pénze!*

Mint írtam van folytatás: jön újként a kiegészítő tranzakciós illeték!

Tehát előzőekben írt hatályos pénzügyi tranzakciós illeték mértékének emelése mellett október 1-jétől bevezetésre kerül egy kiegészítő illeték is a konverziót tartalmazó ügyletek esetén, amely a jelenlegi tranzakciós illetéken felül fizetendő meg.
- amennyiben egy ügylet a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmaz (ideértve a deviza swap-ügyleteket is), úgy ezt az ügyletet magasabb tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli.

A kiegészítő illeték mértéke – az általános tranzakciós illetéken felül – tranzakciónként 0,45 százalék, és szintén a 20 ezer forintos limit alkalmazandó.

Így a pénzváltásra jelenleg érvényben lévő 0,3%-os (legfeljebb 10 ezer forintos) tranzakciós illeték 0,45%-ra megemelt mértékéhez adódik hozzá az új kiegészítő illeték 0,45%-os mértékben. Vagyis itt egy adótehertriplázásról beszélhetünk a gyakorlatban, devizakonverziós ügyletek esetében.
MGM írja: “Az általános szabályoktól eltérően, ez a kiegészítő illeték belföldi természetes személy vagy vállalati ügyfél által ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák közötti ügyleteket, a hitelintézeteken és központi szerződő félen kívül a pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak, befektetési alapkezelőknek és befektetési alapnak vezetett számla terhére megvalósított fizetési műveleteket is terheli, de nem vonatkozik a bankkártyás műveletekre.”
A kiegészítő tranzakciós illetékbőlszármazó bevétel 2024-ben 7 milliárd lehet, 2025-ben elérheti a 30 milliárd forintot😱*😞!

Azt hihetik.. ennél nincs lejjebb*… nos tévednek! Mélység s nyomorúság létrájának nem ez az utolsó foka…

Már írtam az úgynevezett „háborúellenes akciótervről”, amely hozadéka az adóbírságok kétszeres emelkedése.. hiszik vagy sem ez nem elé, a kormány rendíthetetlenül teszi tovább tökre az állampolgárokat, a tranzakciós illeték is változik:
- általános esetben (ideértve az értékpapír tranzakciókat is) az illeték mértéke 0,45 százalékra emelkedik (0,3 százalékról), de fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint lehet (ez utóbbi 10 ezer forintról emelkedik);
- készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték 0,9 százalékra emelkedik (0,6 százalékról).

Vagyis a normál tranzakciós illeték esetében a terhek az eddigiek másfélszeresére növekednek. A nagyobb ügyletek esetén pedig duplázódásról beszélünk, hiszen a felső limit 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedik.

Az új szabályozás 2024. augusztus 1-jétől érvényes, a kormány az intézkedéstől 2024-ben 85 milliárd forint többletbevételt vár😞*😢*a polgárok és vállalkozók zsebéből!

S nincs vége**…

Most aztán meg kell húzni a nadrágszíjat‼️

Mint köztudott az ukrán-orosz háború miatt hazánkban vészhelyzeti kormányzás folyik, amellyel a kormány a Covid óta markában tartja rendeleteivel az ország sorsát, jogi helyzetét s ha ez nem lenne elég… Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn kihirdette hogy „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében
**MÓDOSÍTJÁK AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT!” Nem ám könnyítés következik.. neeem, brutális bírságösszeg emelések lesznek!

2024.** augusztus 01. napját követően megduplázzák a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiszabható pénzbüntetési tételeket, azaz:

- a természetes személy adózó négyszázezer forintig, nem természetes személy adózó egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható,
- aki elmulasztja a bejelentési kötelezettségét az alkalmazottjai esetén, kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani,
- aki nem állít ki számlát, vagy az iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget, szintén kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal számolhat.

A rendeletet a hatálybalépése napját követően esedékes kötelezettségek megszegése esetében kell alkalmazni. Elvileg, hangsúlyozom ELVILEG! a veszélyhelyzet végéig maradna az új bírságtábla.

Azt gondolom a NAV erején felül teljesíti majd az elvárt kvóta kiszabását, de ki lesz, melyik vállalkozó s magánszemély aki ezen bírságösszegeket ki tudja fizetni…?

Még valami: kérem világosítson fel valaki milyen összefüggés áll az orosz-ukrán csetepaté és egy magyar vállalkozó számlakibocsátása, iratmegőrzése vagy feketemunkában alkalmazott között?

Kötelező jótállási idő vàltozása‼️

1. május 8. napjától az egy év kötelező jótállás megszűnt. Ha olyan kötelező jótállásos terméket vásárolunk, amelynek a vételára eléri a tízezer forintot, és nem haladja meg a 250 ezer forintot, akkor már nem egy, hanem két év kötelező jótállás keretében felel az eladó fél a hibás teljesítésért. Tehát a jogalkotó összevonta a kategóriákat. Emellett a hatálybalépést megelőzően így alakul: a 10 ezer forinttól 100 ezer forintig terjedő vételársávba eső 2024. május 7-ig megvásárolt ilyen termékekre egy, a 101 ezer forinttól 250 ezer forint értékben megvásároltakra kettő, míg a drágábbakra egyenesen három év kötelező jótállás vonatkozik. Júliusban a 151/2003-as Kormányrendelet Melléklete határozza majd meg, hogy hazánkban mely termékkategóriák, termékek érintettek a kötelező jótállás tekintetében.

Kezdjünk is bele! Nézzük, hogyan alakul a 2024 évi adó-és számviteli változások. Elsőként a több éve halasztott, de jövőre bevezetésre kerülő eÁfa rendszert tekintsük át, amely új alapokra helyezheti az adózók áfabevallási gyakorlatát.

A rendszer egyik pillére, a NAV által elkészített áfabevallás tervezet az Online Számla, az Online Pénztárgép (OPG), illetve a vámigazgatási nyilvántartásokból (CDPS) származó adatok felhasználásával jön létre, ami jellemzően a kisebb, kevésbé komplex tranzakciókkal működő adózók számára jelenthet majd érdemi segítséget.

Másrészt az M2M (machine-to-machine) rendszer teszi lehetővé az adózóknak, hogy a jelenlegi bevallási nyomtatványok helyett egy standardizált áfa analitikát, és egyéb adatokat, mellékleteket tartalmazó fájlt töltsenek fel a NAV részére az Online Számla Rendszer óta már ismert gép-gép kapcsolaton keresztül, áfabevallás gyanánt. Ezáltal nem lesz szükség az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK) használatára, egyúttal a belföldi összesítő nyilatkozatok elkészítésére és a titkosított bevallások NAV oldalra történő kézi feltöltésére sem.

A harmadik újítás, hogy az Online Számla mellett a NAV elérhetővé és lekérdezhetővé teszi az OPG és CDPS rendszerekben lévő adatokat is, így az adózóknak lehetőségük lesz ezeket is beépíteniük a bevalláskészítési folyamatba – függetlenül attól, hogy az eÁfa rendszeren vagy az ÁNYK-val nyújtják be a bevallást.

Az eÁfa használata nem lesz kötelező, az ÁNYK program továbbra is használatban lesz, így az adózók szabadon dönthetik majd el, hogy szeretnének-e élni ezzel az új lehetőséggel.