A Hír TV új, Láncreakció című műsorában a szankciópolitika és a világhatalmi viszonyok átrendeződése volt a téma.

YouTube

Láncreakció (2024-04-09) - HÍR TV

Kövessenek minket közösségi felületeinken! ► Facebookon: https://www.facebook.com/hirtv/ ► Honlapunkon: https://hirtv.hu/ ► Instagramon: https://www.instagram.com/hirtv\_official/ ► TikTok-on: https://www.tiktok.com/@hirtv\_official?lang=hu-HU

Két, eddig kimaradt interjú: az egyiket a Demokratának adtam az atomháború lehetőségével kapcsolatban, a másik a Növekedés.hu oldalán jelent meg a baltikumi magyar Gripen-misszió lehetséges kockázatait illetően.

Demokrata

Ha felszáll a gombafelhő | Demokrata

Egyre többször kényszerülünk arra, hogy egy atomháború kirobbanásának esélyeit latolgassuk. Tényleg sor kerülhet a mindeddig tabunak számító atomarzenálok bevetésére?

Bulgakovot ukrainofóbnak nyilvánították

Az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézete (UINP) hivatalos állásfoglalásában ukrainofóbnak, ukrángyűlölőnek minősített Mihail Bulgakov írót, aki élete jelentős részét Kijevben töltötte. Bulgakov az UINP szerint azért tekinthető ukránellenesnek és birodalmi gondolkodónak, mert műveiben negatívan viszonyult az ukrán államisághoz és néphez, annak függetlenségi törekvéseihez, világnézetileg pedig „az orosz imperializmus, fehérgárdizmus pozícióján állt, támogatta az orosz kommunizmus terjeszkedését.”

Különösen azon műveit emelték ki, amelyeknek szereplői negatív hangvételben beszélnek Pavlo Szkoropadszkij hetmanról és az általa vezetett, németbarát Ukrán Államról, valamint Szimon Petljuráról és az Ukrán Népköztársaságról, amelyek az 1917 utáni időszakban álltak fenn rövid ideig. Az állásfoglalás szerint kora orosz írói közül Bulgakov állt a legközelebb „a putyinizmus mai ideologémáihoz és az Ukrajnában elkövetett kremli etnocídium igazolásához.”

Az UINP döntésével összefüggésben az interneten felkapottá vált egy 2021-es videó, amelyben Volodimir Zelenszkij elnök nagy ukrán írónak nevezte Bulgakovot, akit, akárcsak az ukrán területeket, senkinek nem hajlandóak odaajándékozni, és egy tőle származó idézettel – „Ne olvassanak ebéd előtt szovjet újságokat!” – hárította el az orosz médiában megjelenő híreket, miszerint Ukrajnában betiltják Bulgakov könyveinek árusítását. Jelenleg nem világos, hogy mi lesz Bulgakov műveinek ukrajnai sorsa az UINP döntésének tükrében.

Telegram

Kosztur András

Mihail Bulgakov A fehér gárda című, az 1920-as évek első felében íródott és 1918 végén, Kijevben játszódó regénye nemcsak az Orosz Birodalom összeomlásának időszakát segít jobban megérteni, de az ukrán-orosz viszony történelmébe is betekintést nyújt. A könyv…

Mihail Hodorkovszkij emigráns orosz oligarcha Alekszej Navalnij halála kapcsán arról ír, hogy jelenleg se az orosz rendszer elleni fegyveres felkelésre, sem annak békés tüntetések révén történő megdöntésére nem lát esélyt, és mivel már Ukrajna győzelmében…

A XXI. Század Intézet oldalán foglaltam össze, amit a moszkvai terrortámadás lehetséges következményeiről tudunk.

🇺🇦 Olekszij Danyilovot leváltották az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács éléről. A helyére Olekszandr Litvinenko, az ukrán Külügyi Hírszerző Szolgálat eddigi vezetője került.

🇷🇺 A moszkvai terrortámadás nemcsak az akció felelőseinek megbüntetése kapcsán foglalkoztatja az orosz közvéleményt, de két másik, régóta lappangó témát is a felszínre hozott.

Az egyik a halálbüntetés visszaállításának a kérdése: Oroszország 1996-ban, az Európa Tanácshoz való csatlakozásakor vezetett be moratóriumot a halálbüntetésre, annak ellenére, hogy azt az ország alkotmánya mai napig lehetővé tenné. Miután Oroszország a háború alatt eltávolodott a nyugati intézményrendszertől és onnan származó kötelezettségei megszűntek, valamint elszaporodtak az ország területén az erőszakos akciók, egyre többen sürgették a törvényhozókat, hogy éljenek az alkotmányadta lehetőséggel, és állítsák vissza a halálbüntetést. A Crocus City Hallban elkövetett terrortámadás ennek a vitának új lendületet adott: egyesek azzal érvelnek, a halálbüntetés bírhat csupán megfelelő elrettentő erővel, mások viszont azt mondják, hogy Oroszország történelmére és az igazságszolgáltatás tévedhetőségére tekintettel nem szabad visszahozni a halálbüntetést. Ugyanakkor, egyfajta köztes megoldásként, egyesek azt javasolják, az életfogytiglani büntetésre ítélteknél töröljék el a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét. Vlagyimir Putyin elnök még nem szólalt meg a kérdésben, márpedig vélhetően az ő szava lesz majd a döntő a vitában.

A másik vitás kérdésben azonban már megszólalt az elnök: a migráció kapcsán felhívta a hatóságok figyelmét arra, hogy szigorúbban ellenőrizzék az országba bevándorlókat. A migráció szempontjából ugyanis a tádzsik merénylők által elkövetett mészárlás csak a jéghegy csúcsa volt, az elmúlt években rendszeresek voltak a főképp közép-ázsiai bevándorlók, olykor kaukázusi "belső" migránsok által elkövetett kirívó bűncselekmények. Szentpéterváron és Belgorodban is előfordult, hogy oroszellenes indíttatású fiatalok vertek meg járókelőket az utcán, máskor pedig különböző nemzetiségű csoportok egymással kerültek szembe. A háborúpárti közeg egy része már régóta a szigorúbb migrációs politikát javasolja, mások azonban arra hívják fel a figyelmet - nem alaptalanul - hogy a nemzetiségi ellentétek felszítása Oroszország destabilizálásához vezethet. A Kreml számára ez a kérdés így még érzékenyebb lehet, mint a halálbüntetésé. Egyrészt, a rossz orosz demográfiai mutatók és a háború által lekötöttek magas száma miatt az orosz gazdaságnak vendégmunkásokra van szüksége. Másrészt, legalábbis a nagyvárosokban már tapasztalható annak kockázata, hogy a vendégmunkások kolóniái párhuzamos társadalmakat hozhatnak létre, szembekerülve a helyiekkel, a hatóságokkal, és olykor egymással is. Harmadrészt viszont Oroszország eleve soknemzetiségű ország, így a bevándorlók kisebb-nagyobb csoportjai által elkövetett cselekmények okozta bevándorlásellenes érzelmek az ország őshonos lakóinak jelentős részét is negatívan érintheti. Ezt a témát éppen ezért az orosz emigráns ellenzék egy része és persze Ukrajna is feszegeti, egyrészt támogatva a nemzetiségek függetlenségi törekvéseit, másrészt elősegítve az oroszok és bevándorlók közötti ellenszenv kiéleződését a különféle incidensek kidomborításával. A nemzetiségi politika alakítása azonban a külső beavatkozástól és az ukrajnai harcoktól függetlenül is az orosz belpolitika egyik elsőszámú kihívása lesz a következő években, sőt évtizedekben.

🇺🇦 Olekszij Danyilovot leváltották az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács éléről. A helyére Olekszandr Litvinenko, az ukrán Külügyi Hírszerző Szolgálat eddigi vezetője került.

Telegram

Kosztur András

***🇨🇭******🇨🇳*** Svájc és Kína szeretné elérni, hogy Oroszországot is meghívják a tervezett békecsúcsra A hongkongi South China Morning Post szerint Svájc és Kína is egyetért abban, hogy Oroszország részvétele nélkül a svájci rendezésű csúcstalálkozó "Patyomkin-falu"…

🇺🇦 Olekszij Danyilovot leváltották az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács éléről. A helyére Olekszandr Litvinenko, az ukrán Külügyi Hírszerző Szolgálat eddigi vezetője került.