Hogyan alakult ki Magyarországon az édesanyák ünnepnapja és milyen üzenettel bírt az anyakultusz a Horthy-korszakban?
A válasz az alábbi írásban olvasható 👇🏻
https://csarnaimark.blog.hu/2024/05/05/_a_magyar_anyak_a_nemzet_jovendojet_szolgaljak

Minden kedves Édesanyának és Nagymamának boldog anyák napját! 💐

Hetvenkilenc évvel ezelőtt gyilkolták meg antifasiszta partizánok Benito Mussolinit, aki a külföldi állam- és kormányfők közül elsőként állt ki hivatalosan Trianon revíziója mellett. 🇮🇹🇭🇺

https://csarnaimark.blog.hu/2022/05/18/_egy_szerzodes_nem_lehet_sirbolt

Április 12. a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja

A második világháború vége a felvidéki magyarságnak és a szudétanémetségnek nem a békét hozta el, hanem a jogfosztást, üldöztetést, majd kitelepítést. 1945 nyarán a cseh hadsereg 17. gyalogezredének katonái több száz felvidéki magyart és németet, köztük gyermekeket gyilkoltak meg a morvaországi Prerau városa mellett és Pozsonyligetfalun. Mindezt már békeidőben. „Bűnük”, hogy magyarok, vagy éppen németek voltak.

A csehszlovák kormány által 1945 áprilisában kiadott kassai kormányprogram kinyilatkozta a magyarok és a németek kollektív bűnösségét. Az 1945 májusa és októbere között meghozott – és 1946-ban törvényerőre emelkedett – Beneš-dekrétumok megtagadták az állampolgárságot a magyaroktól és a németektől, megfosztva őket minden joguktól, ingó és ingatlan vagyonuktól. A rendeletek lehetővé tették a magyarok földjeinek elkobzását, elbocsátásukat állásukból, hivatalos nyelvhasználatuk és kulturális egyesületeik betiltását.

Az anyanyelvhasználat betiltásán, majd az oktatás és a művelődés ellehetetlenítésén túl, 1946-ban mintegy 43 ezer magyart deportáltak kényszermunkára a Szudéta-vidékre, az elüldözött és kitelepített németek helyére. Az erőszakos elhurcolások elől több ezren az anyaországba szöktek.

Akiket nem hurcoltak el, vagy nem menekültek el, azokat sem látták szívesen Csehszlovákiában. Azonban mivel a potsdami konferencián a győztes nagyhatalmak nem támogatták a felvidéki magyarság egyoldalú kitelepítését, ezért a csehszlovák kormánynak más megoldást kellett keresnie. A nagyhatalmak magyar szempontokat elutasító álláspontja és a felvidéki magyarokat sújtó nyomásgyakorlás révén Prágának sikerült a magyar kormányt megegyezésre kényszerítenie. Az 1946. február 27-én Budapesten aláírt lakosságcsere-egyezményt a magyar parlament május 14-én cikkelyezte be.

1. április 12-én elindult a kitelepített családokat szállító első szerelvény Magyarországra. Ennek során – 1949. június 5-éig – 76.616 felvidéki magyart űztek el a szülőföldjükről. (A prágai kormány várakozásával ellentétben azonban összesen csak 59.774 magyarországi szlovák jelentkezett áttelepülésre.) A Szovjetunió teljes támogatását élvező Csehszlovákia a párizsi „békekonferencián” még azt is el akarta érni, hogy a reszlovakizáció és a lakosságcsere után megmaradt mintegy 200 ezer magyart is egyoldalúan áttelepíthesse, de ezt az amerikaiak megvétózták.

A Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését, az elkobzott vagyonok visszaadását a kommunista rendszer összeomlása után sem Csehszlovákia, sem az 1993 óta önálló cseh és szlovák állam nem tűzte napirendre.

A szlovák parlament 2007. szeptember 20-án határozatban szögezte le, hogy a dekrétumokból „eredő jogi és tulajdonviszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok”. A kitelepítettek kártalanítása a mai napig nem valósult meg.

„Az volt aztán a nagyszerű roham…” - A Magyaros-tető visszafoglalása

🪖1917. március 8-án a kassai 39. honvéd gyaloghadosztály rohamtámadással visszafoglalta az Úz-völgyét észak felől uraló Magyaros-tetőt. Miután március 8-án reggel 5 órakor kiadták az egyetlen szóból (Ma!) álló napiparancsot, igen heves tüzérségi „puhítást” követően előbb a Sövérjes-tető került a honvédek kezére. „Az oroszok a tüzérségi orkántól még fel sem ocsúdhattak, mikor a rohamoszlopok első kézigránátjai már árkaikban robbantak. A honvédek lelkesült tüzes támadása elsöpört minden ellenállást. A déli órákban a Magyaros-tető az egész hegygerinccel birtokunkban volt” – írja A románok Erdélybe törése és kiveretésük 1916–17 című, 1932-ben megjelent munkájában Szádeczky Kardoss Lajos.

A vállalkozás parancsnoka Breit József vezérőrnagy, a 39. honvéd gyaloghadosztály parancsnoka volt.

A 37 magyar hősi halottal és 215 sebesülttel szemben az oroszok 408 katonát vesztettek, és több mint ezren estek hadifogságba.

⚔️A győzelem kiemelkedő fegyvertényként szerepel azon hadjárat történetében, amelynek végén, Románia kénytelen volt aláírni a bukaresti békét – hogy aztán fél év múlva azt is megszeghesse. A Magyaros és vele együtt az egész Székelyföld addig mindvégig magyar kézen maradt.🇭🇺

79 évvel ezelőtt kezdődött a második világháború utolsó nagy német offenzívája, a Tavaszi ébredés hadművelet (Unternehmen Frühlingserwachen) 🪖*⚔️***

A hadművelet célja a hadászati jelentőségű zalai olajmezők védelmezése, a Balatontól délre és keletre húzódó frontszakaszok visszavetése a Dunáig, ill. a szovjet csapatok visszaszorítása a Duna keleti oldalára, végső soron a szovjet 2. és 3. Ukrán frontok támadóerőinek szétrombolása és Budapest visszafoglalása.
A németek fő gerincét a nyugati frontról átcsoportosított, az ardenneki offenzíva után megmaradt páncélos erők jelentették, kiegészítve a Dél Hadseregcsoport egységeivel. Összesen 140.000 katona és 700 harckocsi, illetve rohamlöveg várta a bevetési parancsot több német tábornok (pl. Josef (Sepp) Dietrich, Otto Wöhler, Maximilian de Angelis) vezetése alatt. A támadást segítette a magyar 3. hadsereg megmaradt egységei is Heszlényi József vezérezredes parancsnoksága alatt.
1945. március 6-án hajnali négy órakor félórás, heves tüzérségi tűz zúdult a szovjet vonalakra. Amikor elhallgattak az ütegek, a ködös, havas-esős időben a Velencei-tó és a Balaton közötti térségből dübörgő motorokkal megindult a 6. SS páncélos hadsereg harckocsiáradata.
A németek csak akkor szembesültek a különösen nehéz terepviszonyokkal, amikor a Panzerkampfwagen V Panther (Párduc) és Königstiger (Királytigris) harckocsik elhagyták a műutat. A hótól és esőtől felázott süppedékes talajon a 69 tonnás monstrumok szabályosan megbénultak.
A kezdeti sikerek után az offenzíva kifulladt a szovjet csapatösszevonások és a szűkös német tartalékok miatt. Tíz nap múlva a támadó erők elvesztették a kezdeményezést és védelembe kényszerültek.
A Királytigrisek közül számos harckocsi kiszabadíthatatlanul süllyedt bele a sárba. A veszteség zömét azonban nem a szovjet páncélelhárítás, hanem a felázott ingoványos talaj okozta. Komoly veszteségeket könyvelhettek el a szovjetek is, de amíg ők könnyen pótolták a technikai veszteségüket, addig a németek számára a több mint száz első osztályú közepes és nehézharckocsi elvesztése pótolhatatlan, súlyos csapásnak bizonyult.

Nyolcvankilenc évvel ezelőtt, 1935. március 4-én jött létre Szálasi Ferenc első pártja, a Nemzet Akaratának Pártja (NAP)

A párt alapítására azt követően került sor, hogy a vezérkari tiszt Szálasi Ferenc kérte nyugalmazását, hogy a politikának szentelhesse életét. Elképzeléseit egy 46 oldalas írásban tette közzé 1933 márciusában, amely „A magyar állam felépítésének terve” címet viselte.

A NAP megalapítására Szálasi Ferenc a Hollán Ernő utca 10. szám alatti lakásán megtartott értekezleten került sort. Ekkor fogadták el a Cél és követelések című kiáltványt, amit három részre osztottak fel: 1., Hitvallás, 2., Alapterv és követelések, valamint 3., Végszózat. Ezek az ideológiai alapvetéseken túl egy 32 pontból álló kormányprogramot is tartalmaztak.

Az Államfő utáni, második közjogi méltóságot, a Nádort mindkét nemre kiterjedő általános és titkos választáson választották volna meg. Felette az Alkotmánybíróság gyakorolt volna ellenőrzést.

A program tartalmazta a trianoni diktátum felülvizsgálatát és Magyarország egységének visszaállítását is. A társadalmi kérdésekben hármas alapelvet fogalmazott meg: 1., a közérdek elsődlegessége, 2., a társadalmi különbségek mérséklése és 3., szembenállás a zsidósággal, ami a szerzett vagyonok keletkezésének felülvizsgálatát jelentette.

A párt kezdettől egy centralizált mozgalmi pártként szerveződött. A NAP-ot központosított struktúra, katonai jellegű utasítási rendszer és a feltétlen engedelmesség kívánalma jellemezte. A nyíltan fellépő NAP mellett a tisztán eszmei alapon szerveződő és működő Hungarista Mozgalom is útjára indult.

Amíg a kormány a központi költségvetésből 1 milliárd 600 ezer forintot biztosít a holokauszt 80. évfordulója alkalmából 2024-ben tervezett megemlékezések támogatására (miközben a ceglédi GULAG-GUPVI Emlékhely építését 2022-ben gazdasági okokra hivatkozva leállították), addig a figyelem elsikkad a magyarságot érintő tragédiák kerek évfordulójáról.

260 éve volt a madéfalvi vérengzés 🏴

A Mária Terézia által elrendelt határőrség felállítása ellen az Olt menti Madéfalván 2.500 – a Rákóczi-szabadságharc bukása után jogaiban megcsorbított – székely gyűlt össze, hogy tiltakozó petíciót fogalmazzanak meg az újabb jogfosztások ellen. A székelyek ugyanis ragaszkodtak hagyományaikhoz, ősi szabadságjogaikhoz, anyanyelvükhöz és szülőföldjükhöz. Mindezek védelmében nemet mondtak a német szolgálati nyelvre és az idegenben történő szolgálatra. A székelyek a szabadságot választották a megalkuvás helyett. Tiltakozásukra az osztrák katonák erőszakkal válaszoltak: 1764. január 7-e hajnalán rátámadtak Madéfalvára. Mintegy 200-250 székelyt, köztük asszonyokat és gyermekeket mészároltak le. Súlyosabb következmény volt, hogy megkezdődött a székelyek tömeges kivándorlása Moldvába.

Munkács védelme, 1939. január 6. - 85 éve volt a „vízkereszti” csata ⚔️

1. január 6-án, vízkereszt napján az első bécsi döntésbe beletörődni nem akaró csehek betörtek a két hónappal korábban kijelölt magyar határon és Munkács felé nyomultak. A riasztott magyar honvédek, az önként harcoló Rongyos Gárda és a civilek végül elszánt harcok árán állították meg a csehek előrenyomulását. A hajnali négytől reggel fél kilencig tartó ütközet a támadók vereségével zárult.

A honvédő harcban Csapó F. József főhadnagy, Koncz József hadnagy, Rozs József tartalékos zászlós és Szarka István karpaszományos címzetes tűzmester Oroszvégnél hősi halált haltak.

Csapó F. Józsefet és Koncz Józsefet „önfeláldozó és vitéz magatartásukért” posztumusz a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével hadiszalagon a kardokkal tüntették ki.

Szarka Istvánt és Rozs Józsefet szintén posztumusz a Magyar Arany Vitézségi Éremmel tüntették ki.

Kristin Péter címzetes szakaszvezető és Soltész István továbbszolgáló tizedes – az ütközetben szerzett sérülés következtében – a munkácsi kórházban haltak hősi halált 1939. január 7-én és 10-én. Haláluk után a Magyar Nagy Ezüst Vitézségi Éremmel tüntették ki őket.

Kiss Ernő főhadnagy 1939. március 11-én halt hősi halált az ütközetben szerzett súlyos haslövésbe. Halála után posztumusz a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével hadiszalagon a kardokkal tüntették ki.

Többek között a határincidensek késztették arra a politikai és a katonai vezetést, hogy a Magyar Királyi Honvédség 1939 márciusában visszafoglalja Kárpátalját. Március 15-18-a között a honvéd csapatok bevonultak a területre, amelyet a magyar és ruszin lakosság örömmel fogadott. Mivel Kárpátalja határát azonban nem rögzítette semmilyen dokumentum, ezért a honvédség március 23-án megindult, hogy a stratégiailag és hadászatilag is fontos Ung völgyét biztosítsa nyugat felől. A „magyar-szlovák kis háborúban” így a Magyar Királyi Honvédség sikeresen foglalt vissza 1.700 km²-nyi területet.

Boldog új évet!🥂

A legfrissebb Magyar Közlöny szerint a kormány a magyarországi holokauszt 80. évfordulójához kapcsolódó programok megvalósítására a jövő évben 1 milliárd 600 ezer Ft forrást biztosít.
Tavaly szeptemberben költségvetési
spórolásra hivatkozva jelentették be, hogy határozatlan időre leáll a ceglédi Gulág Múzeum és Emlékhely megépítése.